Üdvözlünk a Wikipédiában!

Ezt az enciklopédiát az olvasói szerkesztik.
A magyar változatnak 476 090 szócikke van, ebből 1024 kiemelt.

  • Biológia
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kultúra
  • Matematika
  • Művészet
  • Technika
  • Társadalom
  • Történelem
  • Sport
  • Természet
  • Vallás

Összes portál

Mobilos változatKapcsolatfelvétel / Contact
Kiemelt cikk 
Az Apollo-16 küldetés jelvénye
Középen John Young, balra Ken Mattingly, jobbra Charlie Duke

Az Apollo–16 az Apollo-program embert szállító tizedik missziója, az ötödik küldetés, amely landolt a Holdon. Eredetileg ez lett volna az első holdjárót is alkalmazó repülés, ám a program újratervezését követően az Apollo–15 lett az első, amely alkalmazta az új eszközt, az Apollo–16 pedig hátrébb lépett egyet a sorban és csak a második olyan lett, amely a Roverrel felszerelve indult a Holdra. Az űrhajósok végül 71 óra 2 perc 12 másodpercet töltöttek a Hold felszínén, amelyből 20 óra 14 perc 14 másodpercet tett ki a holdsétával, kinn a felszínen töltött idő.

A repülés előtt széleskörű vita folyt arról, hová küldjék a hátralevő két küldetést (az eredeti tervek 10 leszállásról szóltak, amelyek a törölt küldetésekkel és az Apollo–13 kudarcával az Apollo–16 startja előtt még 6 lehetséges célpontot mutattak, mint hátralevő leszállóhely, ebből kellett a két legígéretesebbet kiválasztani). A hat jelölt végül kettőre, a Descartes térség Cayley formációjára, és az Alphonsinus kráterre szűkült. Az elemzők a két térség Lunar Orbiter fotóinak tanulmányozása után úgy látták, hogy a Descartes néhány vulkáni eredetű képződményt rejteget, amelyek a Hold mint égitest késői geológiai aktivitására utalhatnak. A vulkáni működés megtalálása fontos tudományos eredmény lett volna, ezért végül a repülést ennek a felfedezésére szánták és a Descartes térséget választották leszállóhelyül az Apollo–16 számára.

A repülésre John Young parancsnokot – az immár veterán űrhajóst, aki ezzel a repüléssel utolérte a rekorder Jim Lovellt a maga két Gemini és immár két holdrepülésével –, Ken Mattingly parancsnoki egység pilótát és Charlie Duke holdkomp pilótát jelölte Deke Slayton.

A startra 1972. április 16-án került sor Cape Canaveralről. Az Apollo—16 rendben pályára állt, majd a holdirányú gyújtás és a holdkomp retrakció is rendben zajlott. A repülés a Hold körüli keringés során azonban veszélybe került. Közvetlenül azután, hogy a holdkomp levált és elkezdte volna a süllyedést a Hold felett a leszálláshoz, Mattingly egy kitérő manőverbe kormányozta volna a CSM-et, ám a főhajtómű tartalék irányítórendszere hibát jelzett. Ekkor leállították a leszállást, várakozásra kárhoztatva a holdkomp utasait, és az irányítás nekilátott a helyzet elemzéséhez. A rendszerutasítások szerint ilyen hiba esetén nem lehetett leszállni és haza kellett volna indulnia a legénységnek. Közel hat óra telt el várakozással, míg az irányítás azt a döntést hozta, hogy vállalják a kockázatot és a legénység próbálja meg a leszállást.

A késve elvégzett leszállás miatt egy kissé megrövidített holdfelszíni tevékenységre készülődhetett az Apollo–16 legénysége. Összesen három holdséta szerepelt a tervben. Ebből az első kiszállás alkalmával az űrhajósok – a holdjáró és az eszközök rövid kipakolását követően – felállították az ALSEP tudományos műszercsomagot, majd a holdjáróval egy rövid felfedezőutat tettek. A második holdsétán elhajtottak a legtávolabbra, a környék hegyvonulataihoz, a Stone Mountain lejtőjére, majd vissza. Már ezen a felfedezőúton is nyilvánvalóvá vált, hogy az elemzők által vélt vulkáni működés nyomai nem találhatóak, helyette a Hold ősi, a keletkezés óta szinte változatlan felföldjeinek egyikén állnak. A harmadik holdsétára kellett a kutatási programot lerövidíteni, hogy a leszálláskori várakozás miatt elfecsérelt készletek hatását ellensúlyozzák. Ezen a holdsétán a környék egyik legnagyobb képződményéhez, a North Ray kráterhez látogattak el az űrhajósok és további bizonyítékokat gyűjtöttek az eredeti vulkáni teória ellen és a helyette kiderült ősi felföldes tények mellett.

A tudományos program sikeres végrehajtását követően az Orion holdkomp rendben elstartolt a holdfelszínről, majd – egy rövid pihenési periódust követően – a hajtómű lehetséges hibája miatt az irányítás haladéktalanul hazarendelte az Apollo–16-ot, elvetve a további, keringésből végzett megfigyelések lehetőségét, egyedül a magukkal vitt kis szubszatellitet állították pályára. A repülés végén – eseménytelen hazautat követően – 11 nap 1 óra 51 perc 5 másodperc repülést követően az Apollo–16 Kiribati szigete mellett a Csendes-óceánon szállt le, ahol az USS Ticonderoga hordozó emelte ki a tengerből.

A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek: Dél-Korea kulturális örökségvédelmi programja Maróczy Géza Saturn V I. Vilmos angol király Szálasanyagok Pandeli Evangjeli Periklész 

További kiemelt lapok

Javaslatok

A nap képe  

Az Ammodytidae családba tartozó Ammodytes hexapterus a homokba fúródva
Teljes méret  Archívum RSS ikon
Tudtad-e? 

Tudtad-e, hogy…

A strasbourgi eskü részlete
Archívum
Aktuális 

Az év aktualitásai: COVID–19-koronavírus-járvány (magyarországi helyzet)


Halálesetek a közelmúltban: Juliette GrécoVerebély IvánAgne SimonssonBob NevinEphrem M’BomBihari GyörgyFatér Károly

Ezen a napon 

Ma 2020. szeptember 27. van,

Jom kippur előestéje
(Jakub Weinles festménye)
A Turisztikai Világszervezet székháza Madridban
  • a francia közösség ünnepe (Francia Közösség, Belgium)
  • a turizmus világnapja
  • Páli Szent Vince ünnepe a katolikus egyházban

Évfordulók

Einstein képlete a Taipei 101 ablakain
Az első vasútvonal megnyitása

További ünnepek További évfordulók
Ismerkedés a Wikipédiával 
  • Üdvözlőlap – Bemutatkozik a Wikipédia.
  • Első lépések – Didaktikusan felépített bevezető a Wikipédia szerkesztésébe.
  • Segítség – Egyszerű, közepes és haladó szerkesztési tippek, útmutatók.
  • Wikifogalmak – Minden, ami elsőre kínaiul hangzik a Wikipédián, itt magyarázatra lel.
  • Kocsmafal kezdőknek – Az új szerkesztő kérdez, aki tud, válaszol.
  • Homokozó – Újdonsült szerkesztőink szabadon garázdálkodhatnak benne.
  • Mentorálás – Kezdeti lépéseidhez támogatást kaphatsz egy tapasztaltabb szerkesztőtől.
Szerkesztői közösség 
  • Közösségi portál – A magyar Wikipédia szerkesztői közösségének virtuális dolgozószobája.
  • Nagykövetség / Embassy – Kapcsolat más nyelvű Wikipédiákkal.
  • Üzenőfalak – A Wikipédia különböző tisztségviselőihez intézhető kérések és kérdések platformja.
  • Adminisztrátorok üzenőfala – Az adminisztrátori beavatkozást igénylő rendkívüli esetekre.
  • Járőrök üzenőfala – A járőri beavatkozást igénylő esetekre.
  • Események – A Wikipédia életében soron következő események oldala.
Wikipédia más nyelveken 
Ez a magyar nyelvű Wikipédia. 2003-ban indult, jelenleg 476 090 szócikket tartalmaz. A Wikipédia sok más nyelven is elérhető.
További nyelvek (magyarul)   További nyelvek (angolul, legfrissebb)
Wikimédia-társlapok 

A Wikipédiát a nonprofit Wikimédia Alapítvány üzemelteti. A Wikimédia számos többnyelvű és nyílt tartalmú társlapot üzemeltet:

Wikiszótár
Többnyelvű szótár és szinonimaszótár
Wikimédia Commons
Szabad médiaállományok gyűjteménye
Wikidézet
Többnyelvű idézet- és szólásgyűjtemény
Wikiegyetem
Jegyzetek és tanulási segédletek
Wikifajok
Rendszertani adatbázis
Wikiforrás
Szabad forrásmunkák
Wikikönyvek
Szabad kézikönyvek és útmutatók
Wikidata
Szabad központi tudásbázis
Wikivoyage
Szabad útikalauz
Meta-Wiki
A Wikimédia-projektek koordinációja
Felhasználási feltételek 
A Wikipédiában található szövegekre és egyes képekre a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 (CC-BY-SA-3.0) licenc vonatkozik.
  • Minden szerkesztésed ezen licenc elfogadását és alkalmazását jelenti, mellyel hozzájárulsz, hogy a művet bárki módosíthatja, azt bármilyen célra felhasználhatja.
  • A Wikipédia tartalmának újrafelhasználásakor (átdolgozás esetén is) meg kell adnod, hogy a műre a fenti licenc vonatkozik, továbbá meg kell nevezned a forrásul szolgáló szócikket; internetes közzététel esetén a forrásműre mutató linket kell elhelyezned honlapodon.
  • A képek felhasználási feltételeit külön kell ellenőrizned.
  • Felhasználási feltételek
  • Jogi nyilatkozat
  • Újrafelhasználási útmutató
This article is issued from Wikipedia. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.